Miért jó egy öntözőrendszer?

 

A legtöbben azért költöznek kertes házba, vagy vesznek nyaralót, telket, hogy közelebb lehessenek a természethez, a növényekhez, állatokhoz. A szép és ápolt kert, amely valóban megnyugtat és pihentet, kikapcsol és energiával tölt fel nagyon sok törődést, energiát, időt és nem utolsósorban hozzáértés igényel.

Az öntözést, mely elsosőrban a mostani aszályos években nélkülözhetetlen a növények egyenletes fejlődéséhez, kevesen számítják a tennivalók közé, pedig nélküle a növények ritkán maradnak egész évben kertünk díszei.

Öntözni pedig kell! A kertekbe, parkokba telepített növények és a gyep vízigénye sokkal magasabb mint a Magyarországon lehulló csapadékmennyiség.

Magyarország éghajlata kontinentális, száraz. Iskolai tanulmányainkból talán emlékszünk még, hogy a Magyarországon lehulló csapadékmennyiség évi 600 – 700 mm. De ennek a csapadéknak is egy jelentős része a téli időszakban hullik. Kertünk zöldfelületének 80 – 90%-át a gyep teszi ki. A ma általánosan használt gyepkeverékek fő fűféléi átlagosan napi 4 mm csapadékot igényelnek.

Nem kell hozzá senkinek sem komoly számításokat végeznie, hogy megállapíthassa a lehulló csapadék a pázsitfélék vízigényének még a 30%-át sem elégíti ki. A hiányzó vizet pedig pótolni kell.

A másik jelentős probléma a természetes csapadékkal, hogy időben elosztva egyenetlenül hullik. Az eső java része télen, tavasszal és ősszel esik. A fűfélék vízigénye pedig (mint a legtöbb növénynek) a hőmérséklet emelkedésével folyamatosan nő. Így a legnagyobb vízigény pont a nyári hónapokban jelentkezik, amikor esőre alig lehet számítani. Hazánkban gyakran elofordul, hogy nyáron egy hónap alatt hullik annyi csapadék, amennyi egy napra kellene.

A természetesen hulló csapadék egy jó része ugyanakkor nem hasznosítható a növények különösen a fűfélék számára.

A télen hulló csapadék főleg hó formájában jelentkezik. Ez az olvadáskor nem tud a legtöbb helyen a fagyott talajba szivárogni, de ezt a jelenséget sokan ismerik.

Úgyszintén jól ismert, hogy a tavasz elején vagy az ősz végén hullott csapadék már nem tud a vízzel telített talajba szivárogni és elfolyik.

Fák, bokrok, mélyebb gyökérzettel rendelkező növények a téli kora tavaszi vízzel telített talajokból, hosszú időn át tudnak nedvességhez jutni, mivel nedvesség felszívó gyökérzetük mélyen található, és onnan sokáig tudnak vízhez jutni. Azonban a pázsitfűfélék a vizet a talaj felső rétegeiből veszik fel, így napos meleg tavaszi napokon a gyep már gyakran küszködik vízhiánnyal.

Ahogy melegednek a nappalok és az éjszakák a talaj is egyre melegebb lesz. Az időnként lehulló csapadék átnedvesíti a talaj felső rétegeit. Azonban a meleg talajból a nedvesség gyorsan elpárolog vagy mélyebbre szivárog és a fű megint szomjazik.

A nyári heves átfutó záporoknak zivataroknak a nyaralók ritkán, a kertészek, kertészkedők annál inkább örülnek. Pedig azt a jelenséget mindenki ismeri, hogy a gyorsan lehulló csapadék nagy részét a talaj (főleg kötöttebb, pl.: agyag talajok) nem tudja beszívni, és elfolyik a területről. De a nagy melegben pár óra alatt a beszivárgott nedvesség is gyorsan elpárolog és kiszárad a talaj.

Ezekbol a sokszor kézenfekvő, de kevésbé ismert vagy hangoztatott tényekből kiderül, hogy kertünket feltétlenül öntözni szükséges, ha az év bármely szakában örömmel és megnyugvással akarunk rátekinteni.

Öntözni pedig sokféleképpen lehet. Vödörrel és locsolókannával, slaggal (elnézést, a szakszerűség kedvéért: tömlővel), szórófejjel, csepegtető rendszerrel és számos egyéb megoldással. Az elmúlt 15 évben Magyarországon éppen úgy, mint Európa számos más pontján egyre elterjedtebbek az automata öntözőrendszerek. Lássuk miért:

 

Az öntözőrendszerek elkészíthetők kézi (csapos) működtetéssel is, de igazán nagy előnyüket automatikus működtetéssel élvezhetjük Mi is, de növényeink is. A fenti felsorolásban (-) jellel jelöltük azokat az előnyöket amelyek részben vagy teljesen csak az automatikus működés esetén érvényesülnek.